Hogyan ismerhető fel, ha társfüggő vagy?

Hogyan ismerhető fel, ha társfüggő vagy?

Bár elsőre úgy tűnhet, hogy a fenti kijelentés az igazi szenvedély bizonyítéka, le kell szögeznünk: a társfüggő kapcsolat egy diszfunkcionális kapcsolati minta, amelyben az egyének pszichológiailag, mentálisan, érzelmileg és akár spirituálisan is függnek egymástól.

Ez a kölcsönösen támaszkodó állapot kifejezetten gyakori szenvedélybetegek (pl. alkohol, szerencsejáték) és alacsony önértékelésű személyek között. 

A társfüggőség kölcsönös egymásra utaltsága egy cirkuláris (egymásra mutató, körkörös) dinamikaként képzelhető el leginkább, ahol az egyik fél (a kapó) a másiktól várja érzelmi szükségletei kielégítését, míg a másik (az adó) azért vesz részt a játszmában, mert szüksége van arra, hogy másoknak szüksége legyen rá (így érzi magát fontosnak, ez az ő érzelmi jutalma).

Kettejük közt az egyensúly szemmel láthatóan felborul, azonban mégsem lépnek ki egykönnyen a helyzetből, hiszen mindketten “nyernek” valamit: a kapó irányít, az adóra szükség van. 

Miről lehet felismerni, hogy te vagy az adó?

Egy párkapcsolatban teljes mértékben érthető, ha szeretnéd a partneredet boldoggá tenni, azonban ez nem jelentheti azt, hogy a saját boldogságot kizárólag a másik hangulatától válik függővé vagy teljesen lemondasz a saját elvárásaidról. Ne feledd, odaadónak lenni nem egyenlő azzal, hogy feladod magad!

Lássuk, mik az adó szerep tipikus jelei egy társüggő kapcsolatban:

  • tojáshéjakon kell lépkedned
  • engedélyt kell kérned hétköznapi dolgokra (pl. hogy vehess magadnak valamit)
  • te kérsz bocsánatot, akkor is, ha megbántottak
  • kényelmetlen dolgokat is megteszel a másikért
  • bűntudatod van akkor is, ha ő bántott meg téged
  • mások problémáit próbálod megoldani
  • elveszted magad a kapcsolatban (pl. úgy érzed, már nem tudsz önálló véleményt alkotni)
  • akkor érzed jól magad, ha másoknak szüksége van rád
  • kevés időt szánsz magadra

Miért egészségtelen ez a dinamika?

Sajnos még a mai napig sokan magasztalják ezt a fajta viselkedést, mintha az önfeladás különleges érték lenne. Valójában ez nem egészen így van. Az önfeladásnak ez a formája gyakran a felelősség hárításáról és a konfliktusok elkerüléséről szól. Bármennyi áldozattal is jár, bizonyos szempontból „kényelmes” lehet a másikat hibáztatni az életünk (nem ideális) alakulásáért. Ha te töltöd be az adó szerepét a kapcsoaltban, nem kell meghatároznod, hogy ki is vagy te és mit szeretnél…. az identitásod a másik féltől függ függeni, középpontjában pedig a kapcsolat áll. Az egyensúly visszaállításához meg kell fogalmaznod, hogy számodra mik is a legfontosabb célok és értékek az életben és felelősséget kell válalnod önmagad boldogságáért is.

Természetesen attól, hogy valakinek fontos a másik és szeret gondoskodni róla, még nem feltétlenül válik társfüggövé. A kutatások szerint számos hajlamosító tényező járul hozzá, hogy kialakuljon ez a működésmód. Ilyen tényezők lehetnek:

  • Biológiai: 
    Egyesek szerint a társfüggő személy agyának prefrontális kéregrésze nem képes elnyomni az empatikus válaszokat, vagyis túlzottan együttérzővé válik.
  • Pszichológiai: 
    A társfüggő emberek jellemzően alacsony önértékeléssel és gyenge énhatárokkal rendelkeznek. Gyakran negatív élettapasztalatok és traumák formálták a történetüket, például olyan szülőkkel nőttek fel, akik sokat veszekedtek, esetleg elhanyagoltság vagy érzelmi bántalmazás áldozatai voltak.
  • Társadalmi: 
    A társfüggő dinamikát a női szerepekkel kapcsolatos társadalmi elvárások is erősíthetik, miszerint a nőnek ki kell szolgálnia a párja és családja igéyneit. 

Mit tehetsz magadért?

Ha úgy véled, jelenleg is egy társfüggő kapcsolat részese vagy, érdemes szakemberhez fordulnod, aki segít kívülről, objektíven látni ezt a dinamikát. Ha jelenleg nem vagy kifejezetten érintett ebben a működésben, de úgy érzed, hajlamos vagy hasonló viselkedésre, próbáld szem előtt tartani a következőket:

  1. Figyelj az érzéseidre és fejezd ki őket másoknak is!
  2. Ha nem komfortos egy kérés, mondj nemet!
  3. Állj ki magadért, vállalva ezzel az esetleges konfliktusokat is!
  4. Próbálj önállóan  saját célokat kitűzni!

Vélemény, hozzászólás?